Hogyan kategorizálják a szivarok ízeit, és mit jelent valójában egy olyan kifejezés, mint a „barnyard”?
A kóstolási szókincs csoportosításon alapul, nem találgatáson. Mielőtt egyetlen pontos szót keresnél, helyezd el az ízt egy családban: édesség, fa és föld, fűszer, kávé, diós jelleg. A Paradigm blogja mind a hat ilyen családba sorolja a jegyzeteket. A „barnyard” a földes családba tartozik, és a füstben megjelenő széna- és istállóillatot írja le. Nem hiba, és nem romlás jele.
Miért érdemes egyáltalán családokba sorolni az ízeket?
Mert az alternatíva egy végtelen lista. Ha minden kóstoló azt a szót ragadja meg, ami éppen eszébe jut, a „bőr”, a „nyereg” és a „régi könyv” ugyanazt az érzetet írja le anélkül, hogy bárki észrevenné az egyezést. A bor- és whiskykóstolás évtizedekkel ezelőtt megoldotta ezt ízkerekekkel: előbb a tág családok, aztán a konkrét leírók. Egy szivar füstje egyszerre tucatnyi illékony vegyületet hordoz, így ugyanez a megoldás alkalmazható rá is. Először csoportosíts, aztán nevezz meg.
Ez az idő múlásával is összehasonlíthatóvá teszi a jegyzeteket. Egy ma írt kóstolási jegyzet csak akkor jelent valamit jövőre, ha ugyanúgy épült fel. Ha ez a szivar az „édes, aszalt gyümölcs felé hajló” kategóriába kerül, az a másik pedig a „fűszeres, fekete bors felé hajló” kategóriába, akkor szerkezetileg össze tudod hasonlítani őket, még mielőtt a pontos szavakat is összevetnéd.
Mi az a hat ízcsalád?
A Paradigm ízszókincse hat felső szintű kategóriát használ. Minden konkrét leíró (cédrus, presszókávé, szegfűszeg, bármi, amit érzel) először ezek egyikébe kerül besorolásra.
| Család | Mit takar | Jellemző leírók |
|---|---|---|
| Kávé | Pörkölt, keserűség felé hajló jegyek az érleléstől és égéstől | Presszó, sötét pörkölés, mokka, pörkölt gabona |
| Diós | Olajos, pirított jegyek | Mandula, mogyoró, földimogyoró héja, dió |
| Édes | Bármilyen érzékelt cukorjegy (illat, nem tényleges cukortartalom) | Karamell, méz, aszalt gyümölcs, vanília |
| Fa és növényi | A levél saját, növényi szerkezetéből eredő jegyek | Cédrus, tölgy, zöld tea, frissen vágott fű |
| Természetes | A föld és állati regiszter | Bőr, nedves föld, széna, barnyard |
| Fűszeres | Illékony aromák, gyakran a kilégzéskor, orron át a legerősebbek | Fekete bors, fahéj, szegfűszeg, ánizs |
Két dolog érdemes megjegyezni erről a listáról. Először: nem minőségi hierarchia. A „Természetes” nem alacsonyabb rendű kategória, mint az „Édes”. Egyszerűen csak ott helyezkedik el egy adott aromaregiszter. Másodszor: a legtöbb szivar egyazon füstben több családból is ad jegyzeteket, és pontosan ezért hasznos a családalapú rendszer: lehetővé teszi, hogy a „főként fa és növényi, édes lezárással” egyetlen koherens jegyzetként rögzítsd, ne pedig szavak halmazaként.
Mit jelent valójában a „barnyard”, és hiba-e?
A barnyard egy konkrét illatot ír le: szénát, bőrt, nedves földet, néha egy halvány állati, istállóra emlékeztető jegyet. A Természetes családba tartozik. Aki nem ismeri a kifejezést, annak elsőre úgy hangozhat, mint valami rosszul sikerült dolog eufemizmusa, és ez a reakció érthető. Senki sem szeretné, ha a szivarja farmra emlékeztetne. Ám azok körében, akik rendszeresen kóstolnak dohányt, a barnyard elismert, gyakran kifejezetten keresett jegy, nem hiba.
Az erjesztésből ered. A szivardohányt ömlesztve erjesztik, mielőtt megsodorják, ez a folyamat bontja le az ammóniát, és ez alakítja ki a szivar mélyebb ízeiért felelős vegyületeket. Ugyanez a folyamat melléktermékként földes, bőrös, néha kissé „farmos” aromákat is termel, különösen az olyan régiókból származó töltő- és fedőleveleknél, amelyek hosszabb vagy melegebb erjesztésükről ismertek. Az a szivar, amelynél kifejezett barnyard jegy jelenik meg, általában jól érlelt vagy jól erjesztett, nem pedig rosszul készített.
Amit a barnyard nem jelent, az a penész. A kettőt gyakran összekeverik, mert mindkettő abba a kategóriába esik, hogy „valami váratlan szagú vagy kinézetű a szivaron”, de más-más módon észlelhetők: a barnyard a füstben érezhető illat, a penész pedig a fedőlevélen látható, jellemzően bolyhos és szabálytalan növedék, szemben a plume ártalmatlan, finom, egyenletes hamvasodásával. Ha inkább azt próbálod eldönteni, hogy mit látsz, nem mit érzel, a plume és a penész megkülönböztetése egy szivaron bemutatja a vizuális tesztet.
Hogyan viszonyul egy ízcsalád az erősséghez vagy a testességhez?
Sehogyan, és ezt érdemes egyértelműen tisztázni, mert gyakori a kettő összekeverése. Az erősség a nikotintartalom. A testesség a füst súlya és textúrája a nyelveden. Az íz, beleértve azt is, hogy egy jegy melyik családba tartozik, mindkettőtől független tengely. Egy szivar lehet testes és erős úgy, hogy íze főként a Kávé és a Diós családba esik, vagy lehet enyhe és könnyű testű úgy, hogy a Fűszeres és az Édes családon fut végig. Ha tudod, hogy egy szivar „földes”, az önmagában semmit nem árul el arról, mennyire üt, vagy mennyire nehéznek érződik a füst. Az erősség, a testesség és az íz közötti tényleges különbség bemutatja, miért ez a három független mérőszám, nem pedig egyetlen skála.
Változik-e az ízcsalád, ahogy a szivar leég?
Általában igen, és itt igazolódik igazán a családalapú rendszer haszna. Egy szivar ritkán ugyanolyan ízű a lábánál, mint a gyűrűjénél. Gyakori, hogy egy füst a Fa és növényi családban nyit, a középső harmadban a Diós vagy az Édes felé mozdul, majd a Fűszeres családban zárul, ahogy a keverék ligero-tartalma egyre nagyobb részét adja az égő anyagnak. A harmadonkénti család követése hasznosabb, mint egyetlen tökéletes leírót hajszolni az egész füstre, mert az őszinte válasz gyakran az, hogy „elmozdult”. Az eltolódás mechanikáját a miért változnak a szivarok a három harmad során cikk mutatja be.
Hogyan használjam ezt a rendszert a gyakorlatban, szívás közben?
Fentről lefelé haladj, ne fordítva. Ne azzal kezdd, hogy „pontosan milyen szó ez?” Kezdd azzal, hogy melyik családba tartozik az érzet: közelebb áll az édességhez, vagy a fához és földhöz, vagy a fűszerhez? Ha egyszer elhelyezted egy családban, a konkrét szó rendszerint magától adódik, ha pedig mégsem, önmagában a család neve is teljes értékű, hasznos jegyzet.
A retrohalálás itt jobban segít, mint azt a legtöbben gondolnák. A Fűszeres és a Természetes családba tartozó jegyek nagy részét könnyebb az orron át, mint a nyelven érzékelni, így egy szájban laposnak tűnő szivarról is kiderülhet, hogy valójában sokat nyújt ebben a két családban, amint orron át, nem szájon át lélegzed ki a füstöt.
Ez egyébként gyakorolható képesség, nem eleve adott tulajdonság. Egyes kóstolók egyszerűen több különbséget vesznek észre, mert tudatosan gyakorolták az észrevételüket, ez pedig más témakör, amelyet a hogyan szélesítsd a szivarízlelésed cikk tárgyal. Egy strukturált, hatcsaládos szókincs formát ad ennek a gyakorlásnak: nem kell minden alkalommal új jelzőt kitalálnod, hanem egyre jobban megtanulod elhelyezni azt, amit érzel, egy már létező rendszerben.
Miért éri meg egyáltalán formális szókincset használni?
Mert az alternatíva olyan jegyzet, amely három hónap múlva már semmit sem jelent. A „kellemes, földes, a végén valahogy édeskés” valódi élmény, de szinte semmilyen visszakereshető információt nem hordoz. A „Természetes jellegű, édes lezárással, Fűszeres jegyek nélkül” olyan jegyzet, amelyet össze tudsz vetni a következő elszívott szivarral, és ugyanezzel a szivarral egy év múlva, miután több időt töltött a humidorban. A családok nem díszítőelemek. Ezek teszik a homályos benyomásból ténylegesen használható feljegyzést.
Röviden
- Először csoportosíts, aztán nevezz meg: helyezd el az ízt egy családban, mielőtt a pontos szót keresnéd.
- A hat család: Kávé, Diós, Édes, Fa és növényi, Természetes, valamint Fűszeres.
- A barnyard valódi, gyakori, a Természetes családba tartozó jegy, amelyet az erjesztés eredményez, nem a romlás.
- A barnyard a füstben érezhető illat; a penész a fedőlevélen látható növedék. Más-más teszt, ne keverd össze őket.
- Az ízcsalád független az erősségtől és a testességtől, és gyakran vált családot egyetlen füst alatt is.